Popzenekarnak is becsületére válna, ha rajongói – farkasordító hidegben! – olyan hosszú sorokban kígyóznának az utcán könyvekkel, régi bakelit lemezekkel, cd-kkel, az 53-as sorszámot viselő Slágerszövegek füzetkével dedikációért, mint ahányan toporogtak Cseh Tamás ünnepi estjén a Ráday utcai Paperwall Galéria előtt.
E sorok írója már elég vén ahhoz, hogy ne hagyja magát felhúzni semmin: nem állt be a sorba vitatkozni azon, hogy ő már öt óra ötvenegykor a galéria előtt állt, vagy csak hat óra háromkor. Boldogan nézte a fagyoskodó óriáskígyót az utcán, mert a kellemesen fűtött Paperwall Galériában papírpuffon ülve élvezhette Cseh Tamás Bakáts téri és Bárka Színházi koncertjeit, és azt is láthatta, hogy a dalok mestere mennyire meglepődött a hatalmas tömegen, de milyen jól esik neki hosszú idő után újra találkozni a barátaival, ismerőseivel, a közönségével. A tévéstábok, rádióriporterek és újságírók hada szintén nem hitt a szemének, faggatta is megállás nélkül az egyre jobban vacogó kígyót, hogy miért vállal ekkora áldozatot egy aláírásért. A válaszokból kiderült: nincs türelmük őszig várni, amikor – talán – Cseh Tamás újra színpadra állhat. Már a Beszélgetőkönyv decemberi bemutatóján sokak számára nagy csalódást okozott, hogy éppen a könyv főhőse egészségi állapota miatt nem vett részt az eseményen. Most végre saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy Tamás nem adta fel, harcol betegségével, s ha dedikálást vállalt, ez azt jelenti, hogy számára is nagyon fontos a találkozás a közönségével.
Tovább...