• Szerdától szombatig Orbán Viktorral

    „Nem leszek a játékszered”

    Elmondták már mindennek, még rendes embernek is. Öt esztendeje, amikor 25 évesen a Fidesz egyik alapítójaként berobbant a köztudatba, maga sem hitte volna, hogy ilyen hatást képes gyakorolni az emberekre – pro és kontra egyaránt. A „nagyszájú vadócból” azonban az eltelt idő alatt több politikus kollégája szerint is felelősséget érző, érett pártvezér vált.

    – A Fidesz kongresszus előtti három napot választottuk beszélgetésünk fő témájául. Jellemzőnek tartja?

    Tovább...

  • holnap

    mi tetszik nekem így halálom küszöbén

    a napfény reggel ahogy szobámba les be

    nem engem keresett sietve odébb állt

    a zene a rádióból mintha soha

    nem azt a dalt játszanák amit szeretek

    a tipródó vadgalamb az ablakomban

    nyugtalanít a hangos szárnyverdesése

    üzenetek az okostelefonomban

    hogy rápillantsak a legtöbb annyit sem ér

    a lementett fényképeim ősrégiek

    mintha már semmi sem történhetne velem

    a holnapról kéne képet kattintani

    Tovább...

  • Születésnapi egyensúly

    Némi bölcsességet vélek felfedezni gondolkodásomban és ésszerűség-félét életvitelemben. Ha valaki csak azt látná, ahogy reggel megmozgatom – őrületes akaraterővel – tespedt tagjaimat, akkurátusan kidolgoztam ugyanis egy felkelési szisztémát, hát azt gondolná, micsoda jellem vagyok. Pedig fenét! Csak arra jöttem rá, hogy a szürke hétköznapok apró kis szöszmötölései (reggeli torna, fogmosás, zuhanyozás, mosogatás, bevásárlás, takarítás, rendrakás, cipőpucolás, stb.) milyen egészségesen szakítják meg a szellem szárnyalásait! Egymás nélkül elképzelhetetlenek, egymást kiegészítő tevékenységek. Negyven-ötven perc szellemi munka után legalább valami csacskaságot tennie-vennie kell az embernek, hogy vér kerüljön elgémberedett lábikrájába, oxigént kapjon az agya, és megfelelő színvonalon tudjon gondolkodni.

    Tovább...

  • Utolsó idők: film életre-halálra

    Vass Teréz és Mátyássy Áron szövetsége

    A száz éves születésnapját ünneplő Budapesti Jézus Szíve Templom rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a templom igazgatója kötetlen kávéházi beszélgetésre invitálta az idei Magyar Filmszemle nagydíjas alkotásának két meghatározó művészét, az egyik főszerepet játszó színésznőt, Vass Teréziát, és Mátyássy Áront, a film rendezőjét. A találkozó különösen izgalmas volt abból a szempontból is, hogy a fiatal színésznő nem ad interjút senkinek, amióta kisbabáját várja.

    Tovább...

  • A díszlettervező formálja képpé az irodalmat

    Szlávik István maradandó útravalót kapott mesterétől

    Orvos és gyógyszerész felmenőkkel igazán izgalmas kalandba vágott bele annak idején Szlávik István, a Magyar Színház díszlettervezője, a Képzőművészeti Egyetem tanára, amikor – hála a család régi jó barátjának – elhatározta, hogy ugyanazt fogja csinálni, mint Vogel Eric. Egykori elhatározását olyan meggyőzően sikerült megvalósítania, hogy gyerekei nem is tudják elképzelni életüket másképp, csak édesapjuk (és édesanyjuk, Szakács Györgyi Kossuth-díjas jelmeztervező) jól kitaposott ösvényein haladva.

    Tovább...

  • Hetvenöt éves a dalszövegírás nagymestere

    Az elfogódottság talán érthető: S. Nagy István első nagy slágere, a Merre jártál tegnap este 1957-ben született, éppen akkor, amikor e cikk szerzője meglátta a napvilágot. Azóta megszámlálhatatlan dalszövegét énekelték az elmúlt évtizedek legnépszerűbb előadói, elég, ha csak néhány címet és nevet említünk meg ennek bizonyítására: Még ide-oda húz a szív (Aradszky László), Fehér sziklák (Zorán), Azt mondta az anyukám (Omega, Somló Tamás), Bús szívből énekelni (Szácsi Pál), Rohan az idő (Koncz Zsuzsa), Micsoda nagyszerű dolog (Koós János), Elmegyek (Máté Péter), Köszönet a boldog évekért (Záray Márta, Vámosi János), Nem vagyok én apáca (Zalatnay Sarolta), Csavard fel a szőnyeget (Hungária, Fenyő Miklós), Szóljon hangosan az ének (Soltész Rezső), Annyi arc ismerős (Payer András), Millió rózsaszál (Csongrádi Kata). S. Nagy nevéhez fűződik az első külföldön is sikeres magyar nyelvű beat-dal, a Rohan az idő szövege, de a Scampoló, az Illés, az Echo, a Corvina és szinte valamennyi sikeres magyar zenekar és szólista énekelt tőle számokat. Játékfilmekhez és színpadi művekhez is írt szöveget, 1981-ben Máté Péterrel Csövesek címmel rock-musicalt készítettek. S. Nagy István több dala is a legjobbak között szerepelt különböző fesztiválokon. Legnagyobb sikere az Elmegyek című dalának volt, amelyet Nicholas címmel Sylvie Vartan tett ismertté az egész világon.

    Tovább...

  • Művészcsaládból a popszínpadra

    Erdélyi Lászlóból mégis csak előbújt a pedagógus

    Az Emberek és a Szekeres Adrien-féle Unisex zenekarokkal sikert sikerre halmozó Erdélyi László még 1984-ben, amikor diplomáját átvehette az ELTE magyar-történelem szakán, nem gondolta, hogy egyszer majd zenész karrierjének tapasztalatait fogja, nem középiskolás fokon átadni a feltörekvő nemzedéknek.

    Érdekes, hogy édesapja és édesanyja is a hangversenytermek dobogóján, illetve a színpadon érezte jól magát, ez a szépen csillogó világ mégsem érdekelte igazán gyerekkorában.

    Tovább...

  • „A színház csak az élettel együtt pusztulhat el”

    Gáspár Sándor még az a fajta színész, aki életre-halálra játssza szerepeit

    Még a Tudós nők Major Tamás által rendezett előadásának próbái zajlottak a frissen szerveződött Katona József Színházban. A fiatal színész, Gáspár Sándor úgy nyilatkozott a Magyar Rádió riporterének a Kossuth-díjas művészről, hogy neki bizony nem tetszik az a stílus, ahogyan a híres színész-rendező-főiskolai tanár úr gyötri a darab szereplőit. Egyébként sem tartja jó rendezőnek azt, aki a darabban szereplő összes figurát maga szeretné eljátszani, és nem a színészek egyéniségéből indul ki. A beszélgetés legnagyobb sajnálatomra – mivel én voltam a Tudós nők próbáján sertepertélő riporter – természetesen nem mehetett le a rádióban. Major neve még félelmetes volt sok szerkesztő számára, a Bródy Sándor utcában is remekül működött az öncenzúra. Hát hogyne jutott volna eszembe ez a történet, amikor Gáspár Sándor átvette a Kossuth-díjat…

    Tovább...

  • Sanyi, Aranka és Domahidy

    Ifjabb Domahidy László hat évesen már közelebbi ismeretséget kötött a zongorával. Fel is vették később a Zeneakadémiára, mégis apja, a híres operaénekes útját járja, pedig hosszú ideig éppen ez volt az, amit semmiképpen sem szeretett volna.

    Hogy miért kellett ilyen nagy utat bejárnia ahhoz, hogy végül pontosan ugyanazt tegye, mint amit annak idején édesapja csinált? Nem egyszerű a válasz. Domahidy László gyerekkorától olyan magyar és külföldi csillagok tökéletes alakításait csodálhatta meg az Operában, hogy eszébe sem jutott utánozni őket. Úgy érezte, neki ez ilyen szinten sosem sikerülhet, akkor pedig minek erőltesse a dolgot. Véletlen szerencsének köszönhetően Kodály Zoltánék budapesti általános iskolájának a gimnáziumában, a Móriczban kötött ki ének-olasz szakon. Jó kis társaság jött össze, az osztálytársa volt Katona Klári, Vass Valéria, Dés László, a párhuzamos osztályba pedig Udvaros Dorottya járt. Érettségi táján már biztos volt benne, hogy zongorista lesz. A Rottenbiller utcai Fiatal Művészek Fórumán bontogatta szárnyait, akárcsak Eperjes Károly és Boros Lajos. Többek között Simon Zsuzsa, Petrovics Emil, Major Tamás, Antal Imre, Rodolfo segítette kibontakozni itt az ifjú titánokat. Amikor felvételizett a Zeneakadémia zongora szakára, Domahidy már javában zongorázgatott az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyein. Ahogy behívták katonának, gyorsan próbát énekelt a Honvéd Együttes férfikarába. Az együttes egyébként a férfi operaénekesek 98 százalékát termelte ki, Palcsó Sándor, Gregor József, Gulyás Dénes, Sárkány Kázmér is itt kezdte.

    Tovább...

  • Népes bécsi busztúra és a boldogság emberi határai

    A megbeszélt napon, egy hűvös, ám derűs novemberi szombat hajnalán két busz indult Bécsbe, hogy a száz éve önállósult magyar jezsuita rendtartomány korábbi otthonában vegyünk részt hálaadó szentmisén Vértesaljai László és Róna Gábor atyák vezetésével. A két buszban helyet foglaló százhat zarándok büszkén és boldogan állapította meg, hogy nevezett járművekben egy gombostűt sem lehet leejteni: száz százalékos a helykihasználtság. Az első kellemetlen meglepetés akkor érte a mit sem sejtő zarándokszázadot, amikor kiderült, hogy ennyi embernek sokkal több idejét veszi el az a bizonyos „technikai szünet” a tervezettnél. Laci atyának azonban remek humorával sikerült elsimítania az időnként valóban tábori körülményekből adódó feszültségeket.

    Tovább...