Interjú

  • A népi játékoktól a hivatalok packázásáig

    Neuwirth Annamária: a művészeti iskolák lassan megtalálják helyüket az oktatásban

    Művészeti oktatásról Kodály Zoltán említése nélkül nem lehet beszélni Magyarországon. Világhírű zeneszerzőnk és zenepedagógusunk idejében az ének-zene oktatás szerves részét képezték a népi játékok és a népdalok. Énektagozatosoknak néptánc órájuk is volt. Kodály halála, majd a rendszerváltozás alaposan átalakította a művészeti oktatás helyzetét. Neuwirth Annamária, a Bihari János Kulturális Egyesület művészeti vezetője gyerekkora óta a néptánc bűvöletében él, ahogy mondani szokták, amiről nem tud, arról nem is érdemes tudni ezen a területen. A Bihari Együttes legfényesebb korszakában a vezető táncosai közé tartozott, azt követően pedig máig az utánpótlás-nevelést, a művészeti iskolák működtetésének, tematikájának kidolgozását tartja legfőbb feladatának.

    Tovább...

  • Égi és földi szerelem

    Horgas Eszter már tizenöt éve tanít a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában

    Nyughatatlan fuvolaművészünk szerint önző szempontok vezették annak idején a XI. kerületi zeneiskolába tanítani. Horgas Eszter úgy tartja, fantasztikus dolog újra tanulni. A tanítás alkalmával ugyanis újra tanulhat az ember, márpedig erre minden művésznek nagy szüksége van.

    – Kezdjük azzal a produkcióval, a Carmennel, amelynek köszönhetően ismerősen cseng azok számára is Horgas Eszter neve, akik nem kötelezték el magukat szorosan a klasszikus zenével! Sokan azt hitték, rosszul látnak, amikor a Papp László Budapest Sportaréna plakátján együtt olvasták Al Di Meola és az ön nevét, hiszen őt vita nélkül a világ három zseniális gitárosának egyikeként tartják számon. Mi módon sikerült az Amerikában élő világsztárt meggyőzni arról, hogy neki éppen egy kelet-európai produkcióba kell beszállnia?

    Tovább...

  • Ami a csövön kifér!

    Pepi címben olvasható, kedvenc szlogenjével ellentétben megfontoltan vezet

    Nem lehet tudni pontosan, hányan ismerik Böröczky Józsefet, becenevén Pepit úgy, mint színészt, a Mikroszkóp Színpad tagját, aki nélkül nincs kabaré a Nagymező utcában, és hányan ismerik úgy, mint a motorsport elkötelezett, szenvedélyes megszállottját, akinek nem lehet olyat mondani ebben a témakörben, amiről ne tudna, sőt valami relikviája ne lenne róla.

    Tovább...

  • Bogányi Gergely elégedett tanáraival

    Közel három évtizede történt. Bogányi Tibor, Vác híres orgonistája és kórusvezetője hazaérkezett négy éves Gergő fiával a próbáról, aki a zongora elé ülve ugyanabban a hangnemben játszani kezdte az úttörődalt, amit az énekkar előadásában hallott. Kossuth-díjas zongoraművészünk szerint ez volt az a pillanat, amikor a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt feketén-fehéren eldőlt a sorsa.

    – Nem ritka, hogy zenészcsaládba született gyerekek nemcsak féltett kincseiket hurcolják a zongora alá, mint a szoba legbiztonságosabbnak tűnő helyére, hanem hangokat is próbálnak kicsalogatni belőle. Az azonban rendkívülinek mondható, hogy egy zenészházaspár mind a négy gyermekéből rangos előadóművész legyen.

    Tovább...

  • Történeteim

    Udvaros Dorottya élete, túlzás nélkül lehet mondani, nyitott könyv, hiszen színpadi, televíziós és filmes megjelenése óta szívébe zárta a közönség, mindenki mindent tudni akart róla. A vele kapcsolatos eseményeket szinte családtagként figyelte az egész ország. Kedvenc történetei tehát valószínűleg sokak számára ismerősek lesznek, de ki merészelné állítani, hogy nem fantasztikus élmény felidézni ismét a rég elmúlt dolgokat, amikor végre valahára összefut a nagycsalád…

    Tovább...

  • Szentpéteri Csilla és a szórakoztató művészet

    Furcsa, de a magyar közönség csak azután ismerte meg Szentpéteri Csilla zongoraművésznőt, amikor hét évvel ezelőtt valami egészen új, izgalmas dologba fogott: kísérletet tett a szórakoztató művészet megalkotására. Hét éves korától zongorázik. Huszonegy évesen már tanított, huszonöt éves korára pedig bejáratos lett a leghíresebb európai hangversenytermekbe. Olyan mesterei voltak, mint Cziffra György, Solti György vagy Vásáry Tamás.

    Tovább...

  • Buci, a hullámlovas

    A Horánszky utca – akkor Makarenko – környékén még ma is emlékeznek egy jóképű legénykére, aki úgy tudott menni az utcán, hogy besétált a bakfisok legtitkosabb álmaiba. Azóta sok víz lefolyt a Vörösmarty Gimnázium ereszcsatornáin, Stohl Andrással kapcsolatban azonban lényegét tekintve nem változott a helyzet. Lányok és fiúk csereberélik a magazinok címoldalán megjelent fotóit, hogy gondosan füzeteikre, könyveikre ragasszák a színészt, avagy ahogy még jobban ismerik, a Való Világ műsorvezető sztárját, aki számára, úgy látszik, lehetetlen kitalálni bármit, amiből ne győztesen jönne ki. Nincs egy hete, hogy a szakma az év műsorvezetőjének is megválasztotta… Időről időre fellángol a vita a színházi szakma képviselői között, hogy jót tesz-e a színésznek, ha a televízióban showmankedik. Stohl Buci számára egyáltalán nem okoztak presztizsveszteséget tévés kalandozásai.

    Tovább...

  • „Mindent megmondok, amit csak akarok!”

    Hetvenöt éve írja verseit a mindig megújuló Sebők Éva

    Személyes vallomással kell kezdenem kerek születésnapján Sebők Éva író- és költőnőt köszöntő dolgozatomat. Kisiskolásként, alig megtanulva a betűvetést, kaptam karácsonyra egy könyvet, ami első látásra kicsit csalódást okozott számomra. Komoly regénynek látszott, kis, fekete-fehér illusztrációkkal, apró betűs szöveggel, nem csoda, hogy irigykedtem azokra, akik mesekönyvet kaptak, óriási, színes képekkel, könnyen olvasható, hatalmas betűkkel.

    Tovább...

  • Most vagyok az igazi Malek Andrea

    Akit még a langyos szellőtől is igyekeztek megóvni a szülei, nem tanul meg védekezni, felnőtt korában kell ugyanúgy elszámolnia azzal, amit csinált, mint a többieknek, akikkel nem volt ilyen kegyes a sors.

    Érdekes az élet, aki – külső szemlélő számára legalábbis – szinte konfliktusok nélkül élhetné az életét, időnként keres magának olyan feladatokat, amelyekbe csaknem beletörik a bicskája. Ilyen embernek éreztem Malek Andreát találkozásunk előtt. Megérzésem beigazolódott: Andrea, saját fogalmazása szerint, olykor-olykor át akart menni a falon. Ha a sors nem akarta fordítani az életét, csavart egyet rajta saját maga.

    Tovább...

  • Angyali találkozások

    Dr. Buday-Gyarmati Andreát az úszással jutalmazták olimpiai bajnok szülei, Székely Éva és Gyarmati Dezső: ha egy árva négyes becsúszott volna a bizonyítványába, nem engedik az uszodába. Európa-bajnok úszónőnk sem gyerekfejjel, sem most nem bánja, hogy így történt.

    – A családi krónika szerint hat évesen állt elő azzal az ötlettel, hogy komolyan szeretne úszni.

    – Ahogy mondani szokták, úgy ott voltam az uszodában, de a szüleim nem erőltették a dolgot, hogy a lányuknak mindenképpen a földkerekség legjobbjának kell lennie valamelyik úszásnemben. Azt akarták, hogy tanuljak meg úszni rendesen, nehogy már az ő lányuk fulladjon vízbe világszégyenére. Pontosan emlékszem arra a beszélgetésre, amikor gondosan és részletesen elemezték, mit jelent a versenyszerű úszás, milyen lemondással jár, ennek ellenére milyen nagy csalódás is érhet, de azt határozottan érzékeltem, hogy a szemük sarkában ott bujkált az öröm, hogy komolyan veszem a sportot, amely számukra az életüket, sikereiket, egzisztenciájukat, barátaikat jelentette.

    Tovább...