Interjú

  • Sebő Ferenc keservei

    Húsz évesen, mint a Szolnoki Szigligeti Színház nagyreményű segédszínésze, rongyosra hallgattam hasonló korú szobatársammal a színészházban Sebő Ferenc és Halmos Béla első nagylemezét. A sors úgy hozta, hogy bár a színpadot hűtlenül elhagytam, később azokkal, akikre felnéztem, akiknek az életét és színpadi munkásságát megismertem és megszerettem, interjúkat készíthettem. Így történt ez Sebő Ferenc esetében is. Most, hogy haláláról értesültem, egy húsz évvel ezelőtt megjelent beszélgetésünket kerestem meg. Ez a fantasztikus előadóművész és zenetudós igen keserű szájízzel foglalta össze A feladat ugyanaz maradt… címmel napvilágot látott cikkemben a népzene, néptánc, zenetanítás helyzetét.

    Tovább...

  • Szerdától szombatig Orbán Viktorral

    „Nem leszek a játékszered”

    Elmondták már mindennek, még rendes embernek is. Öt esztendeje, amikor 25 évesen a Fidesz egyik alapítójaként berobbant a köztudatba, maga sem hitte volna, hogy ilyen hatást képes gyakorolni az emberekre – pro és kontra egyaránt. A „nagyszájú vadócból” azonban az eltelt idő alatt több politikus kollégája szerint is felelősséget érző, érett pártvezér vált.

    – A Fidesz kongresszus előtti három napot választottuk beszélgetésünk fő témájául. Jellemzőnek tartja?

    Tovább...

  • Utolsó idők: film életre-halálra

    Vass Teréz és Mátyássy Áron szövetsége

    A száz éves születésnapját ünneplő Budapesti Jézus Szíve Templom rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a templom igazgatója kötetlen kávéházi beszélgetésre invitálta az idei Magyar Filmszemle nagydíjas alkotásának két meghatározó művészét, az egyik főszerepet játszó színésznőt, Vass Teréziát, és Mátyássy Áront, a film rendezőjét. A találkozó különösen izgalmas volt abból a szempontból is, hogy a fiatal színésznő nem ad interjút senkinek, amióta kisbabáját várja.

    Tovább...

  • A díszlettervező formálja képpé az irodalmat

    Szlávik István maradandó útravalót kapott mesterétől

    Orvos és gyógyszerész felmenőkkel igazán izgalmas kalandba vágott bele annak idején Szlávik István, a Magyar Színház díszlettervezője, a Képzőművészeti Egyetem tanára, amikor – hála a család régi jó barátjának – elhatározta, hogy ugyanazt fogja csinálni, mint Vogel Eric. Egykori elhatározását olyan meggyőzően sikerült megvalósítania, hogy gyerekei nem is tudják elképzelni életüket másképp, csak édesapjuk (és édesanyjuk, Szakács Györgyi Kossuth-díjas jelmeztervező) jól kitaposott ösvényein haladva.

    Tovább...

  • Művészcsaládból a popszínpadra

    Erdélyi Lászlóból mégis csak előbújt a pedagógus

    Az Emberek és a Szekeres Adrien-féle Unisex zenekarokkal sikert sikerre halmozó Erdélyi László még 1984-ben, amikor diplomáját átvehette az ELTE magyar-történelem szakán, nem gondolta, hogy egyszer majd zenész karrierjének tapasztalatait fogja, nem középiskolás fokon átadni a feltörekvő nemzedéknek.

    Érdekes, hogy édesapja és édesanyja is a hangversenytermek dobogóján, illetve a színpadon érezte jól magát, ez a szépen csillogó világ mégsem érdekelte igazán gyerekkorában.

    Tovább...

  • „A színház csak az élettel együtt pusztulhat el”

    Gáspár Sándor még az a fajta színész, aki életre-halálra játssza szerepeit

    Még a Tudós nők Major Tamás által rendezett előadásának próbái zajlottak a frissen szerveződött Katona József Színházban. A fiatal színész, Gáspár Sándor úgy nyilatkozott a Magyar Rádió riporterének a Kossuth-díjas művészről, hogy neki bizony nem tetszik az a stílus, ahogyan a híres színész-rendező-főiskolai tanár úr gyötri a darab szereplőit. Egyébként sem tartja jó rendezőnek azt, aki a darabban szereplő összes figurát maga szeretné eljátszani, és nem a színészek egyéniségéből indul ki. A beszélgetés legnagyobb sajnálatomra – mivel én voltam a Tudós nők próbáján sertepertélő riporter – természetesen nem mehetett le a rádióban. Major neve még félelmetes volt sok szerkesztő számára, a Bródy Sándor utcában is remekül működött az öncenzúra. Hát hogyne jutott volna eszembe ez a történet, amikor Gáspár Sándor átvette a Kossuth-díjat…

    Tovább...

  • Iskolába készül a virágárus lány fia

    Auksz Éva egész jól hozzászokott Hunor hóbortjaihoz, már az sem zavarja, hogy otthonuk falait mostanában Párizs jelképéről, az Eiffel toronyról készült fotográfiák lepték el.

    Honlapján megjelent önéletrajzában olvasható, hogy már négy és fél éves korában csillapíthatatlan vágyat érzett a kiváló tornász, Óvári Éva utánzására. Ez két dolgot is jelenthet. Példaképét óhajtotta eljátszani, vagy a legjobb szertornász akart lenni a világon?

    Tovább...

  • Elege lett a musicalekből?

    Tim Rice színdarabot tervez – zene nélkül

    Ifjúkorom egyik meghatározó élménye a Deep Purple együttes énekesével, Ian Gillannel bakelit lemezre rögzített Jézus Krisztus Szupersztár. A díszdobozban megjelent kiadvány szövegkönyvéről a szerzők és a főszereplők fényképei néztek rám, akiket akkor a világ legnagyobb embereinek tartottam. Köztük volt Tim Rice, a szövegíró, akivel most, a Szupersztár megszületése után közel négy évtizeddel leülhettem egy jót beszélgetni.

    Tovább...

  • „Az igazi Kossuth-díj a családom”

    Vidnyánszky Attila harcos jövőt követel magától

    A tizennégy éves Vidnyánszky Attilát sokan irigyelték, amikor a világhírű Dinamo Kijev korosztályos edzői kiválasztották bentlakásos focisulijukba. Talán ő sem gondolta, hogy egyszer színházi direktorként Magyarországon fog harcolni a tányér szélére tolt kultúra megmaradásáért. Ami erőt ad számára a harchoz, az a debreceni és a beregszászi színház együttműködése, amely jó példát mutat az előremenekülésre.

    Tovább...

  • Szabadságharcból a filmforradalomba

    Szomjas György valóságtéglákból épített fikcióiról

    Az ’56-os események idején, tizenhat évesen, Budapest utcáit járta, mert látni akarta, mi történik a szovjet tankokkal harcoló kortársaival. Szomjas György fegyverrel ugyan nem vett részt a forradalomban, de mindaz, ami a szeme előtt játszódott le, mélyen beleivódott a lelkébe. A valóság megtapasztalása után egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy a szigorú tényekre, dokumentumokra épülő valóság megmutatása és megértetése a feladata a filmkészítés boszorkánykonyhájában.

    Tovább...