Mi lesz veled, muzsika?
Talán azzal kezdődött mindaz, ami az életem során egyre több szállal és egyre szorosabban a komolyzenéhez fűzött, hogy édesanyám tíz éves koromban fogta szépen a kezemet, és elbandukolt velem a Magyar Tudományos Akadémiához. Beálltunk a végeláthatatlan, hosszú sorba mi is leróni tiszteletünket és kegyeletünket Kodály Zoltán ravatalánál.
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy pontosan tudtam, mit jelentett Kodály Zoltán a magyar zeneoktatásban, és milyen elképesztő magasságokba emelkedett műveivel nemzetközi mércével mérve is. Abban viszont egészen biztos voltam, hogy sok mindent meg kell tudnom róla, ha anyám csapot-papot otthon hagyott, és képes volt több ezer emberrel együtt órákig sorban állni csak azért, hogy elbúcsúzzon tőle.