• Valló Péter a Húsvét zalaegerszegi előadásáról

    Az idei Országos Színházi Találkozón az 1984-85-ös évad legjobb együttesének járó fődíjat a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház kapta. A legjobb díszletért pedig Menczel Róbertet, a Húsvét díszlettervezőjét díjazták.

    Nagy fába vágtuk a fejszénket Valló Péterrel, a Vígszínház rendezőjével, amikor a zalaegerszegiek „dramatikus fantáziájáról” beszélgettünk. Kiderült ugyanis, hogy egy vidéki színház produkciójának elemzésekor néhány, nem közvetlenül az előadáshoz tartozó, de azt jelentősen befolyásoló tényezőt is érintenünk kell.

    Tovább...

  • Színházról fiataloknak

    Ruszt József a János király várszínházi előadásáról

    Ruszt József neve már debreceni éveiben ismerősen csengett sokak fülében: akkoriban még a budapesti Egyetemi Színpad amatőr együttesét is ő vezette. Néhány évvel később a színházi események iránt kevésbé érdeklődők is megtanulták az országos hírű előadásokkal jelentkező Kecskeméti Katona József Színház igazgató-főrendezőjének a nevét.

    Budapesti szerződése nem hozott számára igazán sikert. Zalaegerszegi vállalását azonban – a Hevesi Sándor Színház megalapítását, szervezését, a fiatalok közönséggé nevelését, az izgalmas, érdekes művek színpadi megvalósítását – a legfényesebb kecskeméti éveinek színvonalán végzi. Több színházban bizonyított azóta – vendégként – Budapesten is. A Nemzeti Színház az ő irányításával mutatta be nemrégiben Gorkij Jegor Bulicsov és a többiek című drámáját.

    Tovább...

  • Európába, egy kültelki kultúrház „csavargóival”

    Fölvánszorog öreg csotrogányom a Zöldlomb utcába, fölvánszorgok én is Ruszt József negyedik emeleti (lift nincs!) lakásába, de csak a mester hangját hallom. Téblábolok egy ideig az előszobában, aztán – döbbenetes helyzetfelismerési képességről tanúbizonyságot téve – felkapaszkodom a rendező úr mellé végeláthatatlan könyv-, újság- és kézirathalmazára.

    Amikor egy érdekesnek látszó füzetkét, papírlapot, miegyebet megfogok, két-három még izgalmasabb, még értékesebb hullik alá. Lássuk. A Független Színpad mottója: „A színház az egyik legkifejezőbb eszköz egy ország építésére. Légsúlymérő, amely egy ország nagyságát vagy hanyatlását jelzi. A finom érzékenységű és minden ágában jól irányított színház néhány év alatt képes megváltoztatni egy nép fogékonyságát. Ám a lezüllesztett színház, ahol a Pegazus szárnyait patái helyettesítik, egy egész nemzetet tud közönségessé tenni és elaltatni.” (Federico Garcia Lorca)

    Tovább...

  • „Nem kiköpött matematikus vagyok”

    Gegesy Ferenc meggyőződése volt, hogy a változások előkészítésében részt kell vennie

    Tizennyolc éve kerületünk polgármestere. Egy internetes újság markáns megfogalmazása szerint városfejlesztési programjai miatt kirobbanthatatlan székéből. A Budapesti 7 Nap arra vállalkozott, hogy olvasói számára megfejtse a tanulóévei óta sikert sikerre halmozó Gegesy Ferenc titkát.

    – Segesváron született, a magyar történelemben kicsit is járatosak számára elég lehangoló eseményekhez kapcsolódik ez a városnév…

    Tovább...

  • Ezerarcú humor

    Két minap bemutatott színházi előadás és két film is, ahogy mondani szokás, „humorba ágyazva” beszél mindannyiunkat érintő, az életünket megkeserítő eseményekről, történetekről, helyzetekről, persze a lényegről egy pillanatig sem elfeledkezve.

    Ha fent említett céllal kívánunk darabot közönség elé vinni, nem járunk rosszul világhírű szerzőnkkel, Molnár Ferenccel kezdeni. Sikerének útját „a szórakoztató képessége egyengette” – írta róla Schöpflin Aladár. „Molnár mondanivalója különbözik mindenki másétól, csak ő tudja elmondani s a formái, különösen a drámában, lényeges pontokon különböznek mindenki más formájától” – tette hozzá a legendás Nyugat egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő kritikusa.

    Tovább...

  • Gyapjas hősök hajmeresztő kalandjai

    Jó hír az animációs filmeket kedvelők számára, hogy a többszörös Oscar-díjas brit stop-motion animációs stúdió, az Aardman új egész estés alkotása, a Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye szeptember 24-től országosan látható filmszínházainkban.

    Érdekesség, hogy a nemrég zárult 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon tiszteletét tette a film társrendezője, Matthew Walker animációs rendező és forgatókönyvíró annak apropóján, hogy a fesztivál CineKids szekciójában vetítették a gyapjas hősök legújabb kalandjait, ráadásul a londoni bemutatót megelőzve.

    Tovább...

  • naptárak

    volt egy naptáram mindig lapozni kellett

    ha eltelt egy nap hetet kellett lapozni

    benne hogy nagymamám végre megérkezzen

    jaj de lassan telt az a hét aztán olyan

    naptáram volt ami egyszerre mutatott

    egy egész hetet majd olyan ami kettőt

    falinaptáram később havonta kellett

    lapozni pörgött megállíthatatlanul

    most az éves kártyanaptáraim vágom

    szemétbe olyan ütemben mintha csak egy

    szürkécske nap telt volna el nem kell naptár

    nem vizslatom az időt ennyit érdemel

    Tovább...

  • Itt a Torrente-franchise legújabb része

    Lassan három évtizede pattant ki egy spanyol színész-rendező-forgatókönyvíró fejéből, hogy saját filmjében eljátssza egy könnyen megvásárolható, végtelenül bunkó, melldöngetően rasszista ex-rendőr, José Luis Torrente szerepét, az agyalágyult poénokra fogékony nézők kedvencét.

    A legújabb, a hatodik kalandra tizenkét évet kellett várni, de Santiago Segura rajongói nyilván hálásak érte, hogy most igazán kemény fába vágta a fejszéjét. Torrente ugyanis az évek hosszú sora alatt olyan remek tulajdonságokkal vértezte fel magát, ami meggyőződése szerint alkalmassá teszi arra, hogy ő legyen Spanyolország miniszterelnöke.

    Tovább...

  • A népi műveltség szószólója a Hagyományok Háza

    Sándor Ildikó a Népművészeti Módszertani Műhely munkájáról

    Már hét éve működik önállóan, Hagyományok Háza néven az illetékes tárca, jelenleg az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként a Corvin téri épület. Hasonló funkcióval az ötvenes évek óta folyamatosan foglalatoskodtak az épületben dolgozó kiváló szakemberek, a Népművelési Intézet munkatársai. A feladat azóta sem változott: a néphagyományok továbbörökítése az oktatásba és a közművelődésbe. Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely folklór osztályának vezetője azt szeretné, ha a 21. századi tudásunkat, tapasztalatainkat beépítve sikerülne megismertetni a pedagógusokkal és csoportjaikkal, tanítványaikkal a ma is élvezetes és a mindennapi életben jól hasznosítható, értékes mintát adó népi műveltséget.

    Tovább...

  • A népi játékoktól a hivatalok packázásáig

    Neuwirth Annamária: a művészeti iskolák lassan megtalálják helyüket az oktatásban

    Művészeti oktatásról Kodály Zoltán említése nélkül nem lehet beszélni Magyarországon. Világhírű zeneszerzőnk és zenepedagógusunk idejében az ének-zene oktatás szerves részét képezték a népi játékok és a népdalok. Énektagozatosoknak néptánc órájuk is volt. Kodály halála, majd a rendszerváltozás alaposan átalakította a művészeti oktatás helyzetét. Neuwirth Annamária, a Bihari János Kulturális Egyesület művészeti vezetője gyerekkora óta a néptánc bűvöletében él, ahogy mondani szokták, amiről nem tud, arról nem is érdemes tudni ezen a területen. A Bihari Együttes legfényesebb korszakában a vezető táncosai közé tartozott, azt követően pedig máig az utánpótlás-nevelést, a művészeti iskolák működtetésének, tematikájának kidolgozását tartja legfőbb feladatának.

    Tovább...