Évával a Paradicsomban

Már tudják, mit fognak majd csinálni esténként…

Aki a Dunakanyar legszebb pontjáról óhajtja nézni a környéket, Csepregi Évával kell időpontot egyeztetnie. Nem lesz egyszerű, mert Éva még mindig elég ritkán tartózkodik otthon: ha nem fellépésekre utazik zenekarával, akkor az Operettszínház színpadán játssza a Fővárosi művésznő szerepét a Szép nyári nap című musicalben. Pedig a kellemesen kanyargós utca házát és kertjét bebarangolva jogosan merül fel a kérdés, hogy miért kellene kitennie a lábát bármiért is az embernek ebből a földi paradicsomból?

Attilát, Éva párját nézem kicsit irigykedve: nála jogosabban senki sem mondhatja el magáról, hogy Évával él a Paradicsomban.

Hamar kiderül azonban, hogy Éva új zenekarának megalakulása óta alig tartózkodik otthon, még mindig olyan hihetetlenül népszerűek az egykori Neoton Família slágerei, hogy zenészek legyenek a talpukon, akik ezt az óriási igényt ki tudják elégíteni.

Persze egyáltalán nem arról van szó, hogy Éva nem szeret otthon lenni. Lassan egy évtizede lesz már, hogy egy lepusztult garázs helyén, igen elhanyagolt környezetben Attilával együtt megálmodták közös életük új színterét. Attila tervezte a házat, sőt a kivitelezési munkálatokat is ő irányította. Éva csak annyit szólt bele a dologba, amennyit egy vérbeli háziasszonynak kötelező, hogy tökéletesen magáénak érezhesse otthonát.

A kertért, mint hivatásos kertépítő, természetesen Attila volt a felelős. Mivel a világon semmi nem volt található rajta, minden fának, bokornak, virágnak a helyét mérnöki pontossággal megrajzolta, mert kellett a terület a galambdúcnak, a borospincének, a kemencének, a bogdányi bányából hozott kövekből épült sziklakertnek, a hatalmas csobogónak, minden tavirózsa legszebb álmának is.

A jó szemű építész, a tizenhat évig Németországban tevékenykedő ÖKO-Csoport BT. vezetője, Attila nem tévedett, amikor meglátta a lehetőséget a különleges adottságú telekben, hogy gondos munkával szép kertet lehet faragni belőle. Az albérletből a tett színhelyére ingázó Attila első dolga volt a háromfunkciós kemence (bográcsozó és grill is!) megépítése, hogy a munkásoknak komfortos érzése legyen.

A munkálatok befejezése után komfortos érzése lehetett aztán sorban mindenkinek! Évának és Attilának, a most nagykorúvá cseperedett Dávidnak, Éva fiának és egyben dobosának, Zoránnak, a szigorú német juhásznak, a játékos Csöpi kutyának, a lusta Cicusnak, Pepinek, a papagájnak és Babának, Attila kedvenc postagalambjának.

Német példára a házban alul kialakítottak egy teljesen önálló, ötven négyzetméteres apartmant, amelyben Dávid él Enikővel, a barátnőjével.

Attila szerint a kertben este lehet igazán jól éreznie magát az embernek egy jó pohár bor és az asszony mellett, de ez még a távoli jövő – teszi hozzá Évára nézve, aki csak szelíden mosolyog ábrándozó párján, hiszen ma is az Operettszínházban lesz előadása.

A házba lépve is érzékelhető a művészi igényesség a tervezésen, a berendezésen, a legapróbb részleteken. Nincs kristályváza és kétmilliós szekrény, semmi felesleges, szemkápráztató csillogás, de van sok hangulatos és kényelmes sarok, mindegyik mintha önálló életet élne, teljesen más érzéseket keltve a szemlélőben. Az egyik ülőgarnitúra fából, a másik bőrből, a tálaló praktikus, hatalmas asztallal, mellette kis csobogóval, a konyha felszerelve minden korszerű, ma már elmaradhatatlan háztartási masinával. A közel negyven köbméter, Erdélyből hozott fából van Attila büszkesége is, a 28 x 36-os mestergerenda.

Miközben Éva kávét készít, belopakodom hozzá a konyhába. Elárulja, hogy kicsit feszült, mert most játsszák ötvenedszer a Szép nyári napot, és mindenki azt akarja, hogy emlékezetes legyen ez az előadás.

Az ebédlőasztalhoz ülve már megnyugszik kicsit, s miközben én arra teszek kísérletet, hogy a kávémat kortyolgatva hogyan tudom Csöpit és Cicust egyszerre dögönyözni, amelyre mindketten határozottan igényt tartanak, Éva régi, kedvenc kertjéről mesél. Édesapja kertészkedett egykor Pestszentlőrincen a családi házuk körül, tőle örökölte a növények szeretetét, a gondozás szükségességét. Hamar megtanulta, hogy mennyire vigyázni kell rájuk, hiszen gyengék és kényesek, mint minden, ami szép a földön. Szülein kívül az általános iskolai és gimnáziumi tanáraitól is azt tapasztalta, hogy fontos számukra az intézmény parkjának, a játszótereknek, a környéknek a csinosítása, tisztán tartása. A diákok rendszeresen összeszedték az iskola környezetében a szemetet.

A nyolcvanas évek elejétől aztán izgalmas módon szembesült a környezettudatossággal: az angol tanfolyamon különböző zöld szervezetek akcióiról írt cikkeket kellett lefordítania. A Neoton Família külföldi turnéi során egyre többször találkozott olyan művészekkel, popsztárokkal, közéleti személyiségekkel, akik nagyon hitelesen és őszintén kampányoltak a környezetszennyezés ellen. Éva akkor gondolt rá először, hogy ez nem lehet vicc, itt nagyon komoly dolgoknak kell történniük a háttérben, amelyek egyáltalán nincsenek a köztudatban. Nem beszélnek róla, vagy nem beszélhetnek? Nyilván sokaknak az az érdekük, hogy ne essen szó a környezetünk pusztításáról, az esőerdők bekebelezéséről, a hulladékkérdés megoldatlanságáról.

Kicsit bosszantó volt Éva számára, hogy Japánban például csak pumpás dezodort, légfrissítőt lehetett kapni, sehol egy megszokott, Európában használatos, jóféle hajtógázas spray! Amikor egész Japánban nem jutott hozzá kedvenc hajlakkjához, szíven ütötte a dolog. Ennyire veszélyes a helyzet Ázsiában, ennyire fontos, hogy csak pumpás sprayket vásároljanak az emberek?

Hazaérve persze ott folytatta, ahol abbahagyta, hiszen itthon pontosan az ellenkezőjét tapasztalta. Még csak nem is beszélt senki környezetvédelemről, esőerdőkről, különben is azok nagyon messze vannak. Beállt a sorba, elhatározta, hogy nem fog kutakodni pumpás sprayk után a polcok mélyén, még hibbantnak nézik.

Dávid aztán újra a környezetvédelemre irányította a figyelmet! A visegrádi Erdei Iskolába járt a Fűvészkertben, ahol a rendkívüli helyszínen rendkívüli pedagógusoktól igen hatásos zöld nevelést kapott. Dávid rászólt az emberekre, ha szemeteltek az utcán, önpusztító őrülteknek tekintette a cigarettázókat, szíve szerint senkinek sem engedte volna a világon, hogy elhajítson egy nyamvadt csikket.

Ha egykor Attila kezéből kihullik a gereblye, Dávid jó gazdája lesz Éva Paradicsomának.