Jegyzet

  • 2026 január 12

    Hommage á Szokolay Sándor

    Szokolay Sándor műveit úgy hallgattuk otthon a rádióból, hogy pisszennem se volt szabad. De nem éreztem tragédiának, sőt: angyali viselkedésemmel legalább bizonyítani tudtam anyámnak, hogy mennyire szeretem őt, ha kell, megállom azt is, hogy hosszú ideig levegőt sem veszek.

    A nagy ’31-esek, Latinovits, Szokolay és természetesen anyám tiszteletet parancsolóak voltak számomra. Úgy éreztem, komolyan kell vennem mindazt, amit csinálnak, amit mondanak, el kell ismernem, amit tudnak, el kell fogadnom, amit szeretnek, akiért rajonganak, mert ez nyilván az a korosztály, amelynek tagjai tökéletesen tisztában vannak mindennel. Ismerik a dörgést. Minden kérdésre tudják a választ. Elég, ha csak őket figyelem.

    Tovább...

  • 2026 január 12

    Meglepetés Kanadából

    Húsz éve jelenik meg Torontóban a magyar-angol nyelven írt irodalmi folyóirat, a Kalejdoszkóp. Főszerkesztője a szülőföldjét, Erdélyt elhagyni kényszerült író, Dancs Rózsa. A folyóiratot köszöntő ünnepségek egyik meglepetése volt, hogy húsz orvos, író, költő, színész, előadóművész, újságíró, szerkesztő, rendező, irodalomtörténész, plébános, morálteológus, bibliográfus, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa, a Magyarság Háza igazgatója, a Szervátiusz Alapítvány elnöke köszöntő sorokat írtak Rózsának, amelyet egy díszes album formájában át is adtak neki és a kiadót vezető férjének, Telch Györgynek Torontóban. Az írónő nem maradt adós. A Diaszpóra Tanács ülésére Budapestre érkezett főszerkesztőnő minden érintettnek igyekezett személyesen átnyújtani a Kalejdoszkóp jubileumi meglepetés-számát, amelyben azok a bizonyos köszöntő sorok is megjelentek. Ezek között találhatjuk munkatársunk, Horváth Gábor Miklós következő írását.

    Tovább...

  • 2026 január 12

    Meghalt a mese

    Megelégelte a halál, hogy fittyet hány rá egy pici, sovány ember, aki nem volt hajlandó tudomást venni a világ sötétebb feléről, és mindig csak a fényes, csodálatos, ragyogó színekben pompázó része izgatta.

    Gross Arnold tündérvilágának lakói soha nem akartak rosszat, apró házaik tele voltak melegséggel, mintha mindig karácsonyt ünnepeltek volna, a feldíszített, csillagszórós, csilingelő fenyő alatt ősz bajuszú, mosolygós arcú nagypapák meséjét hallgatva.

    Tovább...

  • 2026 január 7

    Laux József emlékére dübörögtek a dobok

    A legendás dobos, Laux József május 8-án lett volna 75 éves. Az 1960-ban már a Benkó Dixieland Bandban játszó, majd az Omegában és az LGT-ben óriási népszerűségnek örvendő zenészről nem feledkeztek meg egykori kollégái, barátai, tanítványai, rajongói. Abban a budai sörözőben, ahol utoljára lépett fel a Pedrofon együttessel, születésének évfordulójára hagyományőrző emlékestet tartottak Dubán Dezső, Kármán Sándor, a Ceglédi Dobmúzeum tulajdonosa, Nagy István, a söröző tulajdonosa, valamint a már több mint egy évtizede alakult dobosok baráti köre illusztris tagjai védnökségével. A baráti kör tagjai minden évben találkoznak egy kis nosztalgiázásra, alkalmanként mindig más a házigazda. Két évvel ezelőtt még Laux József is részt vett a Legendás Dobosok Találkozóján, amelyre takaros trikót is nyomtattak, hátán a „régi csibészek” nevével: Bardóczi Gyula, Bálint István, Csurgai Attila, Debreczeni „Buci” Csaba, Debreczeni „Ciki” Ferenc, Fehér Lajos, Köves „Pinyó” Miklós, Pálmai Zoltán, Solti János és Weszeli János, akik közül néhányan, kiegészülve Zsoldos „Dedy” Gáborral, még az emlékesten is bizonyították, hogy nem felejtették el sok jazz és rock dobos példaképét, Laux Józsefet, és azt sem, hogyan kell ezekkel az őrült kütyükkel bánni.

    Tovább...

  • 2026 január 7

    Legyünk büszkék nemzeti értékeinkre!

    Aki tegnap délután a Nyugati pályaudvarnál járt, elcsodálkozhatott azon, hogy milyen sok nemzeti kincsünk van, amely túlnyomó részt egykori és mai hazánk fiai világra szóló teljesítményeit dicséri, de nem eléggé ismerjük, értékeljük őket.

    Stílusosan a Nemzeti Összetartozás Napján rendezte meg a Hungarikum Bizottság egy ingyenesen látogatható, szabadtéri buli keretében kiemelkedő nemzeti értékeink népszerűsítését. Olyan ételeink, italaink, természeti adottságaink, kulturális és tudományos örökségünk van, amellyel a tarsolyunkban nem kell szégyenkeznünk a világ bármely országa előtt sem. A pálinkáról és a csabai kolbászról meg az akácmézről még csak-csak sejti mindenki, hogy ezek a mi hungarikumaink, de az operettről, a táncház módszerről, a Tokaji borvidékről vagy Puskás Öcsi életművéről már jóval kevesebben. A népművészeti elemekre, kalocsai és a matyó motívumokra épülő divatbemutató közben, Kállay Saunders András, az Operettszínház művészei, Vastag Csaba, Pál István „Szalonna” és bandája, a Fölszállott a páva döntős táncosai, és a Hungarikumok közé sorolt 100 tagú cigányzenekar fellépése alatt, békési kolbászkarikák ízlelgetése mellett, olyan információkat is meg lehetett tudni, hogy például milyen módon lehet egy nemzeti értékünkből hungarikum. A Hungarikumok Gyűjteménye májusban újabb hét taggal bővült, így már összesen 41 hungarikumra lehetünk büszkék. Még a műsort vezető Gundel Takács Gábor sem véletlenül vállalta el a házigazda szerepét, hiszen éppen a 41. hungarikumunk a Gundel örökség, Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem.

    Tovább...

  • 2026 január 7

    Székelyek Hajdúnánáson

    Éppen száz éve, az I. világháború derekán román katonai támadás érte Magyarország keleti vármegyéit. Kétszázezernél is több székely volt kénytelen egyik napról a másikra elmenekülni szülőföldjéről. A hadra fogható férfiak már mind valahol orosz földön harcoltak, nők, gyerekek, idős, beteg emberek kértek és kaptak menedéket az ország hajdúk lakta településein.

    Hajdúnánásra, az akkor 17 ezer fős településre 1916 augusztus végétől néhány hét alatt 3200-nál is több székely érkezett. Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató a nagy székely menekülés kutatója és ápolója is, könyvet írt erről a ma már kevesek által ismert történelmi emlékről. „Azokban a hónapokban életre-, sőt generációkra szóló barátságok köttettek – olvashatjuk a könyv előszavában. – Úgy éreztem, fel kell tárnom és meg kell írnom ezt a közös sorstörténetet. Abban reménykedem, hogy a két nép között szövődött kötelék ismét élővé válik, s ennek tudata átszövi a mindennapi gondolkodást.”

    Tovább...

  • 2026 január 7

    Haverok, buli, Bon-Bon

    Tizennégy Bon-Bon-sláger hallható abban az új musicalben, amit a Jókai utcai befogadószínházban, a Hatszín Teátrumban láthatunk decembertől Koós Réka, Szolnoki Péter, Baronits Gábor és Szabó Máté főszereplésével.

    A darabot a Bon-Bon szövegírója, Duba Gábor írta, a rendező pedig az eddig főleg vidéki játszóhelyeken sikert-sikerre halmozó HadArt Színház vezetője, Háda János, aki művészbarátaiból álló kis társulatával ebben az évadban a főváros meghódítására indul. A hetedik születésnapját ünneplő csapat négy új bemutatója és a repertoárjukon szereplő előadások is láthatóak lesznek a Hatszínben, szokásukhoz híven jeltolmáccsal. A Haverok, buli, Bon-Bon – Szeretni belendülésig premierje 2018. december 8-án lesz, amikor felcsendülnek majd a legismertebb Bon-Bon számok: Szabad a gazdag, Valami Amerika, Köszönöm, hogy vagy nekem, Pia Olimpia, Ki ez a nő?, Nem vagyok James és természetesen a Haverok, buli, szamba. További szereplők: Zakariás Éva, Andrádi Zsanett, Laurinyecz Réka, Balázs Andrea, Végh Judit, Ekanem Bálint Emota, Csórics Balázs, Suhajda Dániel, Gieler Csaba, Bordás Mihály és Háda Bernadett.

    Tovább...

  • 2026 január 7

    A fesztivál túl messze van

    Ki tudja, hány mozirajongó engedheti meg magának, hogy vidékre utazzon az új magyar filmek kedvéért, netán négy napig részt is vegyen minél több vetítésen, közönségtalálkozón, esetleg szakmai beszélgetésen?

    Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi kultúrára éhes lakossága és az éppen arra kalandozó magyarok a kedvezményes lehetőségek ellenére fájdalmasan sok széket hagytak üresen a Magyar Mozgókép Fesztivál játszóhelyein. A filmes szakma és az újságírók pedig általában csipegettek: egy-egy napot, egy-egy filmbemutatót, számukra különösen fontos szakmai találkozót választottak a bőséges kínálatból. A még aktívan dolgozók a fentebb említett körből egyéb kötelezettségeik miatt nem tudják megoldani, hogy négy napig átadják magukat a fesztiválozás hatalmas örömének, a ráérőseket a hatalmas költségek kényszerítik visszafogottságra. (A belépők ingyenesek, de az útiköltség, a parkolás, a szállás, az étkezés sokuk számára a fesztivál teljes ideje alatt túlságosan megterhelő kiadást jelent.)

    Tovább...

  • 2026 január 7

    Alkotótábor

    Amilyen ígéretes, éppolyan félelmetes is egy alkotótábor. Ki tudja, milyen körülmények várnak az emberre: alkalmasak-e az elfogadható munkára, s ha minden a legteljesebb mértékben jól alakul, sikerül-e olyan állapotba keverednie, hogy lehetőleg ne röhögtesse ki magát „alkotásaival” a többiek előtt.

    Azzal kezdődött az egész, amire nem is gondoltam, mint komoly, megharcolandó feladatra. Márpedig Aranyosapátiba csak annak könnyű eljutni, aki még nem próbálta. Magam nagykorúvá érett autómmal vállalkoztam a háztól-házig több mint háromszáz kilométeres kiruccanásra. Amikor az ukrán határnál jószándékú emberek visszafordítottak, úgy éreztem, nem lesz egyszerű az előttem álló három nap.

    Tovább...

  • 2026 január 7

    Tavaszi nagytakarítás

    Régi újságokat lapozok lázasan. A családi haditanács úgy döntött: ki kell vagdalni a cikkeimet a gondosan megőrzött sajtóorgánumokból, mert már akadályozzák a lakásban a közlekedést a papírhegyek. Ám a bosszantó pepecselésnek előnyei is vannak. Olyan interjúkra leltem, amelyek egyes részletei elkészítésük idején nem igazán hagytak mély nyomot bennem, de most mintha ezek lennének a legfontosabbak számomra! Nagy művészeink szembesüléséről van szó a betegséggel. Róluk valamikor nem gondoltuk volna, hogy nekik is ilyen „hétköznapi” gondjaik lehetnek. Hiába, amikor az embernek már meg-megbillen a biológiai egyensúlya, önkéntelenül arra gondol, hogy vajon meddig bírja még viszonylag frissnek mondható szellemi és fizikai állapotban. Néhányan a nyilatkozók közül csak érintették a dolgot, de Bródy János elképesztő őszinteséggel vallott élete egyik legnehezebb időszakáról, amely tragikusan is végződhetett volna. Több beszélgetésünkből sikerült összeállítanom a hiteles történetet.

    Tovább...

← Older Entries
Newer Entries →