Boldog lelkek a Molnár-C. Pál Műterem Múzeumban

Nemes szándék, tiszteletre méltó igyekezet vezérli a Molnár-C. Pál Baráti Kör lelkes tagjait, hogy a társaság névadó nagy művészének hagyatékát minél többen ismerhessék meg. Az 1981-ben elhunyt festő témában, stílusban, technikában, színvilágban pártalanul gazdag életműve alapján jogos az elképzelés, hogy a Molnár-C. Pál Műterem Múzeum időről-időre tematikusan megújítja anyagát kiállítás-megnyitóval, a nagy festő művészetének színvonalas és egyben igen családias hangulatú megünneplésével. A régi-új kiállításokon újra rácsodálkozhatunk a jól ismert művekre, de a figyelem folyamatos ébrentartásával mód nyílik mindazok számára is megismerkedni Molnár-C. Pál alkotásaival, akik eddig esetleg nem hallottak arról, hogy a Ménesi út 65. szám alatt található villában múzeum várja az érdeklődőket.

Csillag Péter, az MCP Baráti Kör ügyvezetője rendületlenül hivatásának érzi a nagy elődök művészi, szellemi hagyatékának gondozását, az összefogást és a kapcsolat ápolását azokkal, akik hasonló küldetést éreznek. Úgy tartja, ez a munka generációk kézfogása és párbeszéde, nyitás a legfiatalabb korosztály felé, támogatása a pályakezdőknek, tehát magába öleli mindazt, amit ember tehet emberrel, tüsténkedjék is bármilyen aprócska szellemi-művészeti-lelki műhelyben.

Új könyv is megjelent, amely Molnár-C. Pál istenes műveit veszi górcső alá: még azok is meg fognak lepődni, hogy az ország hány és hány templomában található a művész egy-egy alkotása, akik eddig az MCP-életmű jó ismerőjének tartották magukat.

A Kairosz Kiadó Boldog lelkek című albuma méltó a művész hírnevéhez, remek alkotógárdát sikerült toborozni. A tervezés, képfeldolgozás, tipográfia a mindig igényes munkákkal megjelenő Ujfalussy házaspárt dicséri, a fotókat Czimbal Gyula, a nyomdai kivitelezést a Dürer Nyomda Kft. készítette. A szöveg a művész unokájának és feleségének, Csillag Péternek és Csillag Évának a munkája, akik gondosan ügyeltek arra, hogy Molnár-C. Pál fellelhető írásos anyagaiból azok a gyöngyszemek, amelyet például itt idézünk, ne maradjanak ki. „Kereszténynek lenni ma különleges elhivatás. A keresztény szó ma különleges értelmet nyert az én szememben. Mindenekelőtt humánumot jelent. Gazdasági, politikai, sőt nemzeti problémákon túl a kereszténységnek ma olyan átfogó gondolatnak kell lennie, amely nem ismer határokat. A művésznek sosem szabad elfelejtenie, hogy amit ma európai kultúrának nevezünk, egészében a keresztény világnézeten s annak tradícióin nevelkedett. Éppen ezért a kereszténység tradíciói nagyon mélyen gyökereznek az emberek lelkében. A kereszténység nem kísérlet, hanem bevált erkölcsi világnézet.”