Miért kell könyvet olvasnunk?!
A számítógép elterjedésével sokakban felmerül az a gondolat, hogy egyáltalán nincs szükség könyvekre, csak a helyet foglalja a lakásban, ráadásul úgy vonzza a port, mint mágnes a varrótűt, jobb is, ha eltűnik az életünkből, eggyel kevesebb a gondunk.
Mindez talán rendben is lenne, mert a rend szeretete dicséretes dolog, egy probléma van vele, hogy ez csak azokra érvényes, akik a számítógépet nemcsak a remek játékprogramok miatt használják, hanem tájékozódni, tanulni, művelődni szeretnének, mi több, addig klikkelnek, amíg mélyebb ismeretekre nem tesznek szert a világhálón fellelhető tengernyi információ segítségével. El kell keserítenem azokat, akik most azt gondolják: klikkelgetni ők is tudnak, s ezzel automatikusan felzárkóznak a tudományos világ jeles képviselői közé. A tájékozódáshoz, bármilyen szörnyen is hangzik, tudni kell olvasni! Ahhoz pedig, hogy jó barátságban legyünk a betűkkel, kicsi gyerekkorunkban kell megismerkednünk velük. Tudós emberek mondják, hogy az olvasás minden kulturálódási készség alapja, elengedhetetlenül szükséges az információtechnikai kultúrához és a szépirodalom értékeléséhez, élvezetéhez is.
A Magyar Olvasástársaság kutatókkal, művészekkel, könyvtárosokkal, pedagógusokkal, diákokkal együtt arra törekszik, hogy a funkcionális analfabetizmus, amely minden negyedik (!) magyar embert akadályoz a munkájában, társadalmi előrehaladásában, személyisége és emberi kapcsolatai kibontakoztatásában, minél kevesebb életet tegyen tönkre. Hogy még egy ijesztő statisztikai adatot mondjak, Magyarország szövegértés tekintetében jóval átlag alatti Európa országaihoz képest.
Nagyon szűk tehát az a réteg, akik nagyvonalúan lemondhatnának a könyvek olvasásáról, de érdekes, hogy ezek az emberek általában nagyon szívesen lapoznak bele egy-egy kiadványba, legyen az új vagy régi, pár lapos füzet vagy többkötetes életműsorozat.
Csodálatos lenne, ha a Földön minden gyereknek betűkben gazdag környezetben lenne módja megismerkednie a világgal! El kell jutnunk addig, hogy az olvasás ne hátráltató nehézsége legyen, hanem hasznosan működtethető készsége minden magyar embernek.
Az oktatásügy egyik legfontosabb feladata, hogy növelnie kell a jó szövegértésű tanulók arányát. Ma már senki sem vitatja, hogy azok, akik nehezen tudják felfogni egy olvasott szöveg értelmét, könnyen a társadalom perifériájára kerülhetnek. A gyenge szövegértési képesség hatással van az egyén jólétére, a társadalom és a gazdaság állapotára, versenyképességére.
Mindent meg kell tennünk, pedagógusoknak, szülőknek egyaránt, az olvasás elemi készségeinek kisgyerekkori fejlesztése érdekében. Az olvasás lehetősége, öröme, haszna annak hagyományos és modern formáiban el kell, hogy jusson a társadalom valamennyi rétegéhez és minden tagjához származástól, nemtől, ideológiától, életkortól, fizikai hátrányoktól, anyagi helyzettől függetlenül határon innen és határon túl, ahol csak magyar ember él a Földön.